Koppenhága, 2. nap

Reggeli után elindultunk megnézni a várost. Először a városházához mentünk. A Rådhus alapkövét 1894. július 28-án tették le és 1903-ban avatták fel az épületet. Tornya a legmagasabb torony egész Dániában.

városháza

A városháza előtt egy nagy tér található, ide ér ki (vagy innen indul-nézőpont kérdése) a Strøget, Koppenhága híres sétáló-bevásárló utcája.  Ide is benéztünk kicsit: McDonalds, Burger King, giccses ajándékboltok, pénzváltó, éttermek, Zara, H&M, egyelőre semmi meglepő. A Strøget kb. 2 km hosszú, 1962 óta sétálóutca.  Koppenhágában is zajlik a metróépítés, ezért a városháza előtt tér, a Rådhuspladsen, egy része körbe van kerítve.

Folytattuk a városnézést, a királynő lakhelyét, az Amalienborg palotát néztük meg. V. Frigyes király ötlete alapján épült négy a palota  egy nyolcszögletű tér köré. Az építkezés 1750-ben kezdődött. Eredetileg nem királyi lakhelynek szánták a palotákat, miután azoban 1794-ben leégett a Christiansborg palota, a király lakhelye,  VI. Keresztély megvásárolta a négy palotát.  Mivel kora volt még , a  paloták előtt csak pár medveszőr kucsmás őr lézengett, turisták alig.

Amalienborg palota, Márványtemplommal a háttérben

őr a palota előtt

Innen elsétáltnk megnézni a Márványtemplomot (Marmorkirken), ami valójában homokkőből készült. Nem vagyok oda a templomokért, ebbe is csak bekukkantottam. Amíg anyu körülnézett bent, írtam egy képeslapot egyik barátomnak.

Utunk ezután Koppenhága leghíresebb látnivalójához, a kis hableány szobrához vezetett.  Hans Christian Andersen A kis hableány című meséje annyira meghatotta Carl Jacobsen sörgyárost, hogy megbízta Edvard Eriksent a szobor elkészítésére. Kár, hogy Disney-ék giccset csináltak ebből a meséből is. Ez a történet nem happy end-del ér véget, a királyfi nem a kis hableányt veszi feleségül. Van ez így…

talán ez a legjobb kis hableányos képem

A sok turista miatt nem nem lehetett normális képet készíteni a szoborról, mindenki pózolni szeretett volna vele. Csináltam én is pár képet róla, de egyik se lett túl jó.

Dél körül elmentünk Nyhavn-be, hogy hajókázzunk a várost átszelő csatornákon. Nyhavn csatornáját V. Keresztély ásatta, hogy  a város központját összekösse a kikötővel. Az új kikötőben sok vitorláshajó, csónak volt aznap is kikötve, fedélzetükön napozó, iszogató, olvasgató dánokkal. Napsütéses szombati nap lévén, nem csoda, hogy mindenki kiélvezte a jó időt. A hajókázásra elég hosszú sor várt, mi is beálltunk. Kicsit már éhesek voltunk, de a hajókázás utánra terveztük az ebédet. Kb. 40 perc várakozás után már fel is szállhattunk a hajóra. Nekem ez a program tetszett a hétvége alatt a legjobban. Beszéljenek helyettem a képek:

Nyhavn színes házai és a városnéző hajó

újrahasznosított raktárépület, itt én is szívesen laknék

Koppenhága új jelképe, az opera

vitorlások

A másfél órás hajókázás után már nagyon éhesek voltunk. Egy hotdogos standnál ettünk egy-egy hotdogot. Elég sok ember nyalt fagyit az utcán sétálva, mi is úgy döntöttünk eszünk egyet. Egy kis érdekesség: a két hotdogért kevesebbet fizettem, mint két gombóc fagyiért.  Európa egyik legdrágább városában vagyunk kérem, ez van.

A nap hátralevő részében a Strøgeten sétálgattunk.  Eljutottunk a drágábbik részébe is. Mint már írtam, a városháza felőli végében szokványos üzletek voltak, ahogy haladtunk a Kongens Nytorvig úgy lettek egyre drágábbak a boltok: Louis Vuitton, Dior, Gant, Moncler, volt ott minden. Benéztünk az Illum nevű áruházba is , de hamar ki is jöttünk.

Este egy kis étterembe ültünk be vacsorázni: paradicsomleves, sült husi salátával és rizzsel, desszertnek fagyi volt a menü. Este ismét fáradtan dőltünk be az ágyba. Nagyon vártam a következő napot, hiszen egy svédországi kirándulás volt a program délutánra.

ez egy jó kis nap volt